Mellfelvarrás

Terhességek, szoptatás vagy hízás-fogyás után a mellek megereszkedhetnek, a mellek bőre megnyúlik. Általában ilyenkor állva a mellbimbó a mell alatti áthajlás magasságánál lejjeb van. Van olyan is,hogy a bimbó nincs lejjebb,de a mell alsó felének az állománya lóg és összefekszik a mellkas bőrével.

A mellfelvarrás célja a lógás megszüntetése, a mell formájának a javítása. Fontos tudni, hogy a „lógást” a mell alapjához („lábnyomához”) viszonyítva definiáljuk. Ez az a terület ahonnan a mell a mellkasból „kinő”. Ennek az alapnak a feljebb vitelére a mellkason lényegében nincs lehetőség. (Csak a mell felső határát lehet valamennyire feljebb vinni implantátum beültetésével,de ennek általában az áthajlási redő lejjebb kerülése az ára.)

Alapvetően két fajta mellfelvarrás létezik: a hagyományos fordított T-szerű és az un. vertikális (csak hosszanti heggel járó). Az első a bőr megfeszítésével éri el a célt: ez a gyengéje is, mivel a bőr az alkati tényezőktől függően megint megnyúlhat. Itt a műtétti heg a bimbóudvar körül, innen lefele az áthajlási redőig és az áthajlási redőben lesz. A második inkább a mirigyállományt rendezi át, ezért az eredmény tartós, a heg kevesebb (hiányzik az áthajlási redőben ejtett vízszintes heg. Hátránya a hosszanti metszés alján levő átmeneti gyűröttség, esetleg „csücsök”.

Altatásban egynapos bentfekvéssel végezzük.